Az nem lehet
Az nem lehet
Hogy ne nyíljon ki minden virág
Az nem lehet
Hogy ne jöjjön el ujjból a nyár
Az nem lehet
Hogy ne gyere el sohase már
Hiszen várok
Mindig várok én reád
Az nem lehet
Hogy ne szeressen téged a szív
Az nem lehet
Hogy csengő hangom hiába hív
A szerelemnek
Gátat vetni
Nem lehet soha
A szerelem szabadon él csapongva
Bágyadt szeptemberi fényben
Bágyadt szeptemberi fényben élek.
Mellettem szusszan a naptár
Mint egy jóllakott kaptár
Október van már
Még magam előtt látom
Selymes fűtől mily zöld a part
Még nyakamban érzem
Azt a két gömbölyded puha kart
Mely engem akart
Közben az érzés mart
Többet akart
Többet akart
Az eget fényes
Az eget fényes, villanó, erélyes
Villám szeli szét
Majd elvesztve eszét
Dörög, mennydörög az ég s a felhő
Piszkosszürke-kék
S ott fenn a hegyek ormán
Sűrű, sötét fekete orkán küzd, üvölt
Ahogy kifér a torkán
Felsóhajt a rét
Felsóhajt a rét zöld-hímzéses mellel
Rábólint az éj nagy fekete fejjel
Én várok rád az éjben
Fojtott örömi kéjben
A szerelem vad tüzében
A lelki tó bús tükrében
